Egy hónapos késéssel, de újra visszatértem:) Úgy alles történt velem pár érdekes dolog.

  Például a soproni Polgármesteri Hivatal újra megadta a lehetőséget, hogy Kazunóból japán diákok és felnőttek utazhassanak Sopronba augusztusban. Ennek örömére egyik pénteki japánóra alkalmával Hanae-sensei adott egy kérdőívet, hogy irassam alá a szüleimmel ha szeretnék egy japán cserediákot a házunkban vendégül látni. Kapva kaptam az alkalmon rákövetkező pénteken le is adtam a tanárnőnek. Állítólag 6an jelentkeztek eddig 10 diákra úgyhogy van némi esélyem^o^ Az iskolában is kezd egyre forrósodni a hangulat hála a közelgő érettségiknek. A héten magam mögött tudhattam az osztályozóvizsgákat. Nagyon örültem neki, mindegyik vizsgám 5ös lett így az alábbiak az év végi jegyeim: 11:4, 12:5, 13:5 így pont a legjobb jegyeket kaptam meg az egyetemi felvételikhez*_* Hátravan még a tényleges angol érettségi és az irodalom kisérettségi amiből egyelőre másfél tétel ha megvan:P Sajnos az érettségikkel együtt közeledik a barátom jövőheti ballagása úgyhogy szépen lassan mély melankóliába esem...

A napokban ami igazán lekötött az egy újfajta MMORPG játék, az Ether Saga Online volt. Íme néhány kép róla:

A játék alapja ugyanaz mint az összes MMORPGnek, több játékossal, küldizzél, öld a mobokat, szerezz XP-t, felszerelést, petet stb. De mindez az ESOban gyönyörű természet és kínai épületek közép beágyazva nagyon aranyos grafikával. Minden karakter (sőt még a karakterek petjei IS!!!

 képesek rengeteg féle arckifejezésre és viselkedésre. Persze nem mellékesen ezek mind az animékből ismert smileyk animációi:) Még a chatben is lehet sajátos smileykat használni:) A játék rendszere hasonló a WoWéhoz, lehet különböző népcsoportoknak repuzni, ez alapján megszabva a játék későbbi alakulását teljesen egyedi történetet kreálva saját magunknak. Külön érdekes, hogy ebben a játékban MINDEN karakter képes egy WoWszerű hunterhez hasonlóan bármilyen mobot megszelídíteni és utána azt petként alkalmazni. Nagyon nagy hangsúly van külön a pet fejlesztésén, ugyanis Ő is fejlődik velünk együtt és ugyanúgy skilleket tanul a harcok során. Csak sajnos egyes petek halandóak, hiába nagyon hosszú az életük egyszer biztos el kell válni tőlük:'( Mondjuk persze minden pet a gazdájához hasonlóan egyedien viselkedik. Az én cica-csincsilla keverék petem például mindig dob egy szaltót vagy dorombol ha adok neki édességet a szokásos NPCnél vásárolható pet táp helyett. Három faj közül lehet választani. Ren(ember), Shenzu (istenek/félistenek) és a Yaoh (vadállatias, erdőkből származó faj ember alakban). Külön be lehet állítani saját születési dátumunkat és a kínai horoszkóp jegyünket amiktől teljesen egyedi skilleket kapunk! A játék maga aranyos, szórakoztató, csak egyelőre a küldik kissé egyhangúak, de idővel biztosan javítanak ezen is úgynis szinte kéthetente kijön egy-egy javítás ahhoz képet, hogy eddig a játékban vajmi kevés buggal találkoztam. Külön pirospont, hogy több szerver is rendelkezésünkre áll, ha készítünk egy karaktert akkor bármelyik szerveren használhatjuk. Ez főleg akkor előnyös ha mondjuk egy serveren event van akkor valószínű, hogy mindenki odamegy majd akkor a teljes belaggolás helyett lehetőségünk van egy másik, kevésbé telített szervert választani.  Röviden tömören szerintem érdemes megpróbálni, főként animések mert a kandzsiknak, a kínai-japán NPC szövegeléseknek és az animes saját avataroknak nehéz ellenállni:)

A másik új elfoglaltságom pedig egy amerikai szépségguru lány, Michelle Phan blogjának, tutoriáljainak, videóinak nézegetése. Mindenféle sminkelési fázisokról készített videókat, kiegészítve a saját tanácsaival. Ezenkívül saját arcápolási recepteket is írt. Eddig kipróbáltam az Aspirin és kávés-mézes arcmaszkot amik tényleg nagyon hatásosak. Amire nagyon rákattantam az az Eyeliner Tutorialja, amiben megmutatja mi a trükkje a három féle szemkörvonalazási technikának. Íme a videó:

A zene és az összeállítás szerintem egy mestermű!^O^ A telepomusik-breather című számáról azóta nem bírok leszakadni amióta először hallottam:) Tegnap vettem én is szemhéjtust és a mai délelőttöm miután hazaértem azzal telt, hogy a kistükör előtt két érettségi tétel között kísérleteztem egészen addig amíg legalább az egyik szemem nem sikerült elfogadhatóra:)

A héten rászoktam arra, hogy biciklivel menjek iskolába. Akkor voltam nagyon büszke amikor szerdán, 22.-én is biciklivel mentem, de csak este tudtam meg, hogy milyen nap volt és eggyel kevesebb módszerrel szennyeztem a környezetemet:) Ugyanezen a napon drága szerelmem bent volt a körzeti TVben az Országos Illemtanverseny első helyezése miatt:) 6ra pedig mentünk színházba megnézni az Énekes madár című székely komédiát. Elkuncogott rajta az ember rendesen :D

  Ahogyan a címben is írtam az elején Sopronban szinte az összes körforgalom gyönyörű, szinte képeslapra illő tulipánnokkal van elborítva. A közparkokat és lővereki sétányok széleit pedig virgázó, szirmukat hullató sakurafák állnak. Levezetésképp íme néhány kép róluk, amiket a telefonommal készítettem. Kellemes nézelődést!^^

(Sajnos a képek nem nagyon férnének el itt rendesen, úgyhogy hivatkozással nézhetitek meg. Sakurafa és Körforgalom!)

 Újra visszatértem a sajátos agytrösztjeimmel:) Érdekes módon poénkodás nélkül sikerült megúsznom az Április 1.-jét.

Az utolsó posztom óta 2x voltam beteg és talán 4 napot ha tudtam dolgozni a mekiben. Sajnos úgy néz ki hirtelen túl sok lett az alkalmazott, de ezzel meredeken arányosan kevesebb is lett a vendég. Remélem azért nem lesz olyan horribilisen kevés a fizetésem és a tavaszi szünetben lesz esélyem dolgozni egy kicsit. A tanulást inkább meg sem említem bár ma sikerült összehoznom 1 óra 14 percet amíg csak a könyveimmel és a jegyzeteimmel foglakoztam:P Embert nem kérik számon állandóan hamar eltunyul, de büszkévé tesz a tudat, hogy ma valamelyest tettem ellene XD Kiderült, hogy 62 pontot értem el az illemtanversenyen, csoportosan pedig még két pont hiányzott, hogy bejussunk az országos döntőbe. Sajnos nem jött össze, de talán jövőre nagyobb lelkesedéssel fogom olvasni az illemtankönyvet mint, hogy csak átbeszélem a tanárnővel. Ma iskola után barátommal beültünk a Nagymama Palacsintázójába és hála nagylelkűségének újra fél perces rekordsebességgel juttattam magamba egy nutellás-diós palacsintát <3Ezután viszont eljött az amitől már egy ideje féltem. Elmentünk a Szaku HQjába átvenni a Szakus-nénitől a második féléves tananyagot. Féltem, hogy valami cikiset sikerül produkálnom, de amint találkoztunk Kata néni egyből nagyon lelkesen és barátságosan fogadott. Egyszerűen letaglózott, hogy lehet valaki ennyire közvetlen és emberszerető... Ettől akkor is és most is rettentő zavarban éreztem magam és a sírás kezdett fojtogatni. Szerencsére sikerült visszatartanom, megkaptuk a csomagot egy ajándékkal is és utánna nagy hálálkodások közepette elköszöntünk. Két lépéssel a bezáródó ajtó után viszont már eltörött a mécses... Hogy lehetett az Élet ennyire igazságtalan??? Visszaérve az iskolába beültem barátom emelt történelem órájára és áttanulmányoztam a csomagot. Volt benne frissen csomagolt, érintetlen kb. 120 darabos kandzsikártya nagyon jó minőségben. Füzetecskék tele gyakorlófeladattal és egy kandzsi gyakorlófüzet is. No akkor érettségi után tényleg ráhajtunk és megtanuljuk az egészet ha addig élek is! :-@

Mostanában az én figyelmemet is felkeltette az új népszerű japán kütyü, a Nintendo DS Lite. Íme is egy kép róla.

<<<----

A Lite változat jobban tetszik, mint a normál DS, a DSi meg valahogy nem keltette fel az érdeklődésemet. (Már csak azért is apink verzió tetszik, mert szerintem ennek van a legbarátságosabb színe. )Főként a Cooking Mama, a kandzsiszótár és egy angol-magyar szótár érdekelne hozzá és persze a kihagyhatatlan My Japanese Coach. Időközben kiderült, hogyha a kezemet meg kell műteni lehetséges, hogy a biztosítóm fizetne nekem 40000Ft-ot amihez ha kicsit hozzáadok máris meglenne a konzol. Bár szerintem előbb betenném a bankba egy kis időre tartaléknak aztán meunkából melléje tennék egy kis pénzt. Azért jól néz ki, hogy egy szerencsétlen hintabaleset után még fizetnek nekem fizetnekJ  Ellensúlyozásként megemlítem, hogy ma cirka fél óra gyakorlás után összehoztam 52 combot egy beginneres DDR songra (Nana OP- Rose) táncszőnyegen :D Hétvégére még be van tervezve egy ChibiCon is Szombathelyen szombaton, úgyhogy program lesz hétvégére is és nemsokára pedig végre lesz szünet és csokitojás :3

Lassan azonban orientálódik először a fürdő majd az ágy felé egy meghitt összebújásra a matektankönyvemmel, már ameddig ébren fogok tudni maradni -.-"

Már lóg a lábam a következő hétbe így leírom mi történt velem az utolsó postom óta.

Csütörtökön mentünk a győri illemtanversenyre. Szerintem jól sikerült, majd az eredményeken megmutatkozik. Nehezebb kérdésekre számítottam, a helyzetelemzős feladatok tetszettek a legjobban. Sajnos az eső miatt kimaradt a Baross út teljes végigsétálása, de legalább a Baross úti mekiben ott voltam és szemrevétleztem egy McCafé-t is. Szivesebben dolgoznék itt, az emberek akik kávéznak valószínűleg nyugodtabbak mint egy átlagos mekis vendég. Ázottan, fázottan hazafelé a vonaton elhülyültünka lányokkal. Íme a végeredmény:

Pénteken suliban szerencsére csak 4 órám volt, szüleim elutaztak egy győri bál erejéig, a takarítás viszont rám maradt így már csak kutyafudtában értem be a második japán órára. Barátom estére nálunk maradt, reggel bebizonyítva, hogy neki teljesen mindegy ha reggelire és vacsorára ugyanazt a kosztot kapja :D (Mentségemre legyen én nagyon szivesen főztem volna neki reggelit, de Ő ragaszkodott az előző napról megmaradt tejszínes csirkeragúhoz.) Péntek este megnéztük a Milk című filmet ami Harvey Milk életének jelentősebb részéről szól. Azért érdekes, hogy egy 40 éves férfi ennyi idősen is érez magában annyi energiát, hogy valami újba belekezdjen. Persze szerintem Harveynek valamilyen különleges beszédtartó tehetsége is volt ha ennyi emberre hatással tudott lenni. A film amúgy jó volt, megérdemli az Oscart, Alison Pilk pedig nagyon aranyos volt benne. Szerintem egy-két "olyan" jelenet egyáltalán nem volt megbotránkoztató, inkább természetesnek hatott.  Érezni lehetett a meleg emberek bizonytalanságát, a félelmet, de a szeretni vágyást is. Megérte azt az 500 Forintot:) Szombaton a másnapi vacsorafőzésem utáni káosz megszüntetésén dolgoztam majd párommal elmentünk a Soproni Anime Club 27. meetjére. Jól elvoltunk a fiúkkal aztán hazacammogtunk. A mai napom úgyahogy eseménytelenül telt, persze barátomról gondolhattam volna, hogy a legváratlanabb pillanatban fog felbukkanni és Nőnapi alkalmából felköszönti a család nő tagjait. Egyem a szivét <3 Megcsináltam a 2005ös angol érettségi feladatsort, egész jól sikerült, bár érdekes módon pont a readingben volt 4 hibám. Ahhz képest, hogy mennyi időt adnak egy-egy feladatra én a töredéke alatt végeztem velük mert gyanúsan könnyűek voltak. Remélem azért az emelt angol is ilyen egyszerű lesz :S 

Lassan távozom mert még a táskámba is bekéne pakolnom holnapra és satöbbi és satöbbi.

A mai napom úgy ahogy vidám volt hála osztályfőnökömnek és iskolatársaimnak a mai poénkodások sem maradtak el:) Egy fekete színvolt kissé belerondított a pozitív kedélyállapotomba, de már legalább a melónak hála nem figyelek annyira az ilyen energiavámpír felesleges emberekre. Ma is készültünk a holnapi illemtanversenyre, de a 7. órában az angoltanárnőm nem engedett el csak az utolsó 10 percben merthogy érettségi előtt két hónappal nekem rettenet fontos, hogy megírjak egy érettségi feladatsort English listeningből:P Viszont szerintem ez a teszt is eléggé jól sikerült, szerencsére ezen a hangfelvételen nem volt köhögő kommentátor vagy kocsi dudálás nehezítő zajként.

7. óra után beültem a barátom emelt történelem órájára amit az osztályfőnököm tartott. Kibukott belőlem a kérdés, hogy nehéz felkészülni egy minimum 90%-os emelt töri érettségire? A tanár úr egy mély bólintással megpecsételte egész délutános töprengéseim témáját. Ugye az ELTE vagy a Károli japán szakján irodalom vagy töri a választható tantárgya a nyelv mellé. Hát én most filózhatok, hogy melyikre lenne érdemesebb ráedzeni, hogy legalább egy kis 90%ocska meglegyen:P Sajnos nem túl gyakorlatias az osztályban az irodalomtanítás, de remélhetőleg jövőre valamivel összeszedettebb tanárnőt kapunk majd emelt irodalomra. Ha így belegondolok lehet, hogy az irodalomnak nagyobb hasznát is venném ahogyan elnézem a japánosok tantárgyait. Meg úgy az irodalomra jobban is kap az agyam, mint a törire. Majd még meglátom...

Látszik, hogy este van csak ilyenkor vagyok képes az "úgy"-at u-val írni. No akkor gyors szortírozás az asztalon, pakolás és bevetődök az ágyba olvasni :) Jóccakát!

A mai napom érdekesen alakult. Reggel 8tól illemtan és protokol versenyre készültünk és mint kiderült Csütörtökön lesz... Suli után veszett száguldás a cirka 300 méterre lévő McDonald's-ig, hogy szóljak a főnökömnek, Anitának, hogy nem tudok bejönni csütörtökön. Mondta, hogy oké megoldjuk. Nagy száguldásban átöltözöm, magamra operálom a BestHostess(?) vigyort, a szemem alá kenődött szempillafesték maszatokat halványabbra satírozom és a frissen vasalt, piros fehér pólomban száguldok, hogy megkérdezzem hol leszek. Nagy sírások közepette kérem meg a kedves Mártit, hogy nézze meg nekem a beosztást és félhangosan imádkozom, hogy had menjek konyhára. Márti mondja ááá biztos kassza, biztos kassza mire döbbenten nézi, hogy "K.Viki" sehol sem szerepel a mai beosztásban. Usgyi a Laci bácsi féle beosztáshoz és láááámmmm: Kezdeti Tréninges:Kovács Viktória Március 2.: SZABADNAP WTF??? Gond egy szál se, megyek kérdezem Anitát, hogy ne pótoljam-e be a csütörtöki 4 órát. Szerinte most kívételesen elegen vagyunk nem kell senkit sem kisegíteni mehetek ahova akarok. Máskor meg kérlelnek, hogy menjek be. Gond egy szál se, Anita tárcsázza nekem az új beosztást készítőt, Tamás Manager bácsit és sipító hangon közlöm vele, hogy a csütörtök nem jó nekem, mert versenyre megyek. Tamás kedves, acélidegek rezgésétől mormotáló hangon mondja, hogy semmi baj megoldjuk mire meghallja a melettem álló Zsolti hangját: "VIKI!!! ÉN BEJÖVÖK HELYETTED!!!" ... Zsolti... Én IMÁDLAK! <33333333 Téma letudva. Vikus nagyban orientálódna hazafelé mire jön az újabb hidegzuhany. Változtak a menetrendek. O_o

Szerencsére jött egy pont jó busz ami hazahozott. Ahhoz képest eléggé meglepő volt, hogy a mekiben kivételesen nem kellett volna dolgoznom, de nem is tartottak bent. Múlt héten Tamás volt a fronton amikor beköszöntem és kérdezte mit szeretnék. Mondtam, hogy reggel nem tudtam eldönteni, hogy kell-e jönnöm dolgozni, de a biztonság kedvéért elhoztam a cuccaimat is, de ha nem kell dolgoznom az se baj legalább eszek valamit, mert otthon nem igazán lesz ebéd. (Néha nyugtató tud lenni, ha a mekiben kivételesen nem nekem kell a pult belsőbbik oldalán álnom és kérni a vendéget, hogy még egy sütit, egy sajtburgert esetleg valami finomat vegyél szépeeeeeen léééééééégysziiii!!!) Tamás lecsapott a bizonytalanságomra és úgy szippantott be a pult mögé, hogy 10 percre rá (még mindig éhesen) vigyorgok a jónépnek egy kassza mögül. Ma még jól is esett ez a szabad délután, elvittem Metit sétálni és megnéztem a Chrome Shelled Regios második részét, amiről egy kiveséző elemzést majd valószínűleg estefelé fogok írni.

Pár hete rámjött a gondoskodószerelménekmásnaprabentótkészítgetőanyakezdemény hajlam így nagy filózgatásba kezdtem arról, hogy milyen bento összeállítást kéne készítenem a barátomnak. Mielőtt leírnám két órás szöszmötölös-pepecselős próbálkozásaimat a konyhában inkább beillesztem a végeredményt:

(Mentségemre legyen ez nem a frissen készült állapota. Tessék rászámolni az éjszakai hűtőben ücsörgést, az iskolába jutás tortúráját és végül a padban borulós 2 órát mire a barátom beért az iskolába és odaadtam neki.)

A bentó felső tartójában láthatunk majonézes-tonhalas keverékkel töltött sushit. Tormakrémes sonkatekercs szívalakúra kivágott kígyóuborka szeletekkel. Minden elemet elválaszt egy egy fél karika kígyóuborka. Amikor ezzek a szinttel kész lettem ránéztem a sushi falatokra és olyan arctalanak tartottam őket. Így hát pár felegyufaszál vékonyra vagdalt norival egy (fertőtlenített) szemöldökcsipesz segítségével sebészi pontossággal ráoperáltam a smileykat a sushikraXD Több bentóban is láttam már ezt és arra gondoltam drága szívem szottya hogy örülne ha rávigyorogna a tízóraija.

Az alsó szinten látni lehet tamagoyaki tekercset megtömve sajtos párizsival és vékony szeletekre szelt trapista sajttal. (Különös tehetségem van hozzá, hogyan kell a nagyon magyar kajából japános kinézetű eledelt csinálni. Ezt bizonyítja az anyukámnál nagy sikernek őrvendő gulyásleves kockából készült lében megfőzött cérnametélt husival a tetején. Ez lenne Rámen, ala pacaljunkie rajongóknak :D ) Mellette mandarinnal elválasztva egy kis rózsaszínzselatinnal fixált, vaníliás tejberizs. Először csak zselatint akartam, de nem találtam rózsaszínételfestéket, hogy gusztábnak tűnjön. Hát csaknem rózsaszín lett a zselatinportól a cuccos amikor belekervetem? XD Az de csudijó volt :D

Másnap barátomnak sikerült az átadást követő egy órában elpusztítania az egészet osztálytársai (állítólagos) irigy tekinteteinek kereszttüzében. Szerinte finom volt, de neki az előző jobban ízlett... Paradicsomhús, halszelet, szójacsíra, csirkehús tempura tésztába mártva és tocsogó-fröcskölő olajban kisütve és egy dobozba dobálva jobban ízlett. Mit akarok én itt elérni az egészséges életmóddal? T-T Nekem attól függetlenül ez az összeállítás lett kedvencem. Magamnak is készítettem belőlle a pároméval párhuzamosan, csakhogy az én dobozomba a szétesett, randa külcsínyű falatok domináltak, hogy legalább az elfogyjon. Az én osztálytársaim meg azt nézték, hogy juj ez igazi sushi????? A rántotta tekercsről megmondtam, hogy természetesen köze nincs a sushihoz ^o^

Jó régen nem írtam. Érdekes, hogy pont akkor jön rám a blog írósdi amikor, kivételesen sok időm van egy vasárnap délután vagy éppen nem ájuldozok a fáradtságtól. A legutóbbi bejegyzésem óta kaptam hideget-meleget az élettől (főleg a jegesebbik oldal felé kanyarodtam az elmúlt hetekben). Ma rám jött, hogy érettségi tételeket akarok irogatni angolból. Nagy lelkesen keresni is kezdtem a könyveimet, de hát csaknem otthagytam az iskolában???:-@ Tegnap pedig az volt az ötletem, hogy mi lenne ha japánt tanulnék, mert az legalább érdekel. Nagy örömömre cirka fél óra alatt lejött torrentről a Basic Kanji Book, amiből a japán tanárnőm is tanít. Neki is álltam volna kinyomtatni a feladatokat amik a könyvben vannak erre kiderült, hogy a legutóbbi áramszünetkor a nyomtatómban elakadt valami és állandóan foglaltat jelez. Édesapámmal kb. 6 órán keresztül vesződtünk vele, kipróbáltunk már szinte minden drivert amit csak találni lehetett hozzá mikor 3 óra múlva váltottunk a hardver javítására. Valószínűleg egy érzékelő elromlott. Apukám azt mondta nem ér annyit a nyomtató, hogy megjavítsuk max veszünk majd egy másikat. Úgyhogy egyelőre várhatok hogy legyen valami. Addig is kereshetek lefűző mappát és A5ös lapokat amikre kinyomtathatom majd a papirosokat. Bár egyelőre még messze vagyok a vizsgától, de érdemesebb lesz hajtani. Bár azt sem tudom egyelőre hogyan leszek képes a Angol közép sz. érettségi--->angol közép sz. nyelvvizsga--->JLPT4--->Angol emelt érettségi (amire viszont marhára kéne tanulnom mert ezt fogom tovább vinni a pontszámításkor) folyamatot véghez vinni. Anyukám pedig kitalálta, hogy oldjak meg egy régebbi Rigó utcai tesztfeladatot és Ő majd az alapján eldönti, hogy érdemes-e a műkörmöse helyett egy nyelvtanfolyamra költenie a nyugdíját. Nem mintha heti egyszeri korrepetálás annyira halálos költség lenne úgy ha még én is beszállok a cirka 30ezeres fizetésemből. (Amiből 10-5ezer forint ha marad.) Érdekes módon a netes feleletválasztós tesztekből 95% körüli végeredményeim vannak, mégis az iskolában fatális idiótának érzem magam amikor a drága ukrán/orosz/nemtudommilyen angoltanárom a felelésnél még mielőtt megszólalnék mondja, hogy nem jó, nem így akarom hallani, ide nekem így van leírva. Kérem szépen, az érettségi egy IDEGEN NYELVBŐL, abból áll, hogy bemagolom a válaszokat minden témakörből, amik a szóbelin lesznek??? Maximum átolvasom, hogy milyen szókincs kell és miről érdemes beszélni, de akkor sem mondatról mondatra bemagolni?! Nem mintha az angol tanárom magától tudna egyetlen mondatot is mondani. Csak azt hallom tőle angolul, ami előtte van a papíron. Miért hagynak egy ilyet dolgozni? Ő az adófizető szülők pénzén eléldegél, de mi diákok meg majd éhen halunk, mert amikor lehetett volna nem tanítottak meg minket rendesen arra a nyelvre, amit az egész Világon használnak és emiatt nem kapunk majd munkát vagy az egész fizetésünk majd a tanfolyamokra fog elmenni? Tudom, hogy hihetetlennek hangzik, de ez számomra is felfoghatatlan.

Pozitívabb mederbe terelve a postot olvasgattam Szandi blogját. Ő egy kedves ELTE japán-német szakos lány, aki nagyon jókat tud írni a japán szakos mindennapokról és lehetőségekről. Érdemes hajtani ezért^_^ Az Ő oldalán találtam a plurk.com oldal által kínált kis programocskát. Jelenleg ez látható a szövegem mellett bal oldalt. Nagyon aranyos szerintem, és ami kivételesen jó benne, hogy MSNezés közben is tudunk bejegyzéseket és gondolatokat leírni. :D Az Ő oldalán találtam egy jó kis tesztet, ami a személyiségünkhöz passzoló színekből készít el nekünk egy szivárványt. Én is megcsináltam és ez jött ki belőle:

Van benne szerintem igazság. Azért jó, hogy nem csak én gondolom úgy, hogy néha rám tör a megfelelési vágy^_^

Lassan zárom mondandómat, mert holnap reggel 8ra a szokásos 10 helyett kell beérnem, mert készülünk illemtanversenyre, 2től rögtön suli után pedig még 4 óra meló is vár rám.

Juj, de jó lesz! XD

  A 2008-as Őszi Con alkalmával láttam ezt a mozit. A programfüzetben 18+ ragyogott a film címe mellett. Mint ahogyan azt a magyar műsorújságokban megszoktam két esetben kap egy film 18as jelzést: szexuális tartalom vagy gyilkolás. Ezeket a filmeket általában úgyahogy megnézem és szánakozom, hogy pornó és erőszak kell ahhoz, hogy a nyugati emberek figyelmét letudják kötni. A Perfect Blue mindkét műfaj elemeiben bővelkedett elég rendesen, mégis összehasonlíthatatlan az este 11-12 óra körül sugárzott ramaty műsorokkal.

  Hogy miért tartom ennyire különleges filmnek a Perfect Blue-t? Mert ez volt azon filmek egyik aranyat érő darabja ami kizökkentett a hétköznapi monton gondolkodásból és a két órás játékidő végén kavargó gyomorral, az idegösszeomlás határát súrolva próbáltam kivonszolni magamat a PeCsa nagyterméből. Akkor ott szidtam a filmet, hogy ki az az elmebeteg(EGY ZSENI!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) aki egy ilyen történetet képes kitalálni... (Aki akkor tájt még a Con helyzsínén volt és egy hisztérikus állapotban lévő lányt látott aki az első arrajáró ismerősébe belekapaszkodott akkor az rám ismerhet XD) Na, de mostmár rátérek arra, hogy EGYÁLTALÁN miért tudott felkavarni egy ilyen film...

 SPOILER gyanús tartalom! (Bár ezt a filmet át kell élni, egy leírás nemtudja átadni azt a kiábrándult és megrázó sokkot ami engem ért...)Elsősorban az anime 1998-as és 10 év kellett neki mire a magyar fogyasztótársadalom megérett arra, hogy legalább egy kis nyitott emberekkel teli szeglete értékelni tudja. A történetről egy rövid ismertetőt az AnimeAddictson lehet róla olvasni. Én már csak ehhez fűznék kommentárt.

A film kezdetekor a főszereplő lány, Mima éppen koncertet ad az együttesével. Rögtön kitűnik a tömegből az a "fogyatékos" fejszerkezetű egyén akiről azonnal lerí, hogy Mima rajongója. Egyből arra gondoltam, hogy ahha szóval ez azért egy pszichológiai thriller mert a lányt ez a rajongója az őrület határra fogja kergetni és a film ezt a folyamatot fogja végigkövetni. A film 1/3-áig ez a gyanum beigazolódni látszott, Mima egyre zaklatottabbá vált (hiszen zaklatták is elég rendesen). Megjegyzem a film rendezője, frenetikus munkát végzett, a legjobb módszerekkel érzékeltette a jelenetkben a feszületséget, Mima fokozatos gyengülését, a félelmet és a boldog napok biztonságának folyamatos halványulását. Viszont amikor a gyilkosságok is egyre gyakoribbá váltak akkor tudtam, hogy ehhez egy rajongónak vagy nagyon őrültnek kell lennie vagy valaki más munkája a hullahalmozás. Egy-egy gyilkosság között Mimán is látszik a fokozatos csendes feszültség, látszik rajta, hogy nagyon boldogtalan így ráadásul Ő az egész színésznősdit nem akarta, viszont már nem fordíthat hátat, de úgy tűnik a gyilkosságok pont miatta történnek. A filmben ekkor jött az igazi csavar amikor a producerek kitalálják, hogy Mima legyen a szereplője egy új sorozatnak. Az egyik epizód pedig arról szólt, hogy Mimát egy bárban a megvadult férfiközönség megerőszakolja. Ez volt az a rész ahol már az én agyam is elborult, annyira jól érzékeltették. (Eleve az, hogy gyerekkorom óta napról napra értesülve vagyok melyik lányt, kit hogyan miért bántottak/rontottak meg, hála anyukám exmunkájának ez a rész kifejezetten egy célzott övönaluli rúgás volt...) Mima a kedves, ártatlan popsztár akit a pénzhajhász média kényszerít. Ettől a jelenettől kezdve lehetett érzékelni, hogy az ártatlanság, a szereplők kedvessége és minden más eltűnik és helyette csak a nyers jelen marad. A hullák sorra halmozódnak, Mima pedig már képtelen eljátszani, hogy minden rendben van, az összeomlás már csak egy hajszálnyira van.

Ami be is következik. És elszabadul a pokol, az állandó fordulatokban szereplőről-szereplőre terelődik a gyanú, hogy ki az aki az egészet irányítja vagy maga Mima az aki nem bírja a kiszolgáltatottságot, és ember életek kioltásával próbálja ellensúlyozni elégedettlenségét.

Röviden, tömören: ZSENIÁLIS! Aki mindennapi szenny műsorok után valami igazán fogyaszthatóra és maradandóra vágyik tekintse meg! (Bár egy éjszakát biztosan nem fog aludni...)